Német Nemzetiségi Tájház

8445 Városlőd, Kossuth u. 1.
Tel.(csoportos előfoglalás): 88-240-003
e-mail: varoslod@invitel.hu
Belépjegyárak megtekintehetőek itt

1. A tájház bemutatása

1982-ben került kialakításra a városlődi Német Nemzetiségi Tájház a Kossuth u. 1. szám alatt, amely a 19. század jellegzetes bakonyi építkezési stílusát őrzi. Ebben a stílusban épült ház ma már csak elvétve látható.

A tájház, amely múzeumi engedéllyel rendelkezik (az engedély száma: Mk/b/101 1982.), jelenleg a városlődi Általános Művelődési Központ (8445 Városlőd, Kossuth u. 58.) intézményegységeként működik, amelynek alapító és fenntartó szerve: Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

2. A tájház alaptevékenysége:

• Városlőd község történetének bemutatása dokumentumokkal, történeti és régészeti leletekkel.
• A falusi német nemzetiségi parasztház XIX-XX. századforduló korabeli berendezéseinek (szoba- és konyhabútor, használati eszközök) bemutatása.
• A helyi lakosság német népviseletének, a községben használt mezőgazdasági eszközök bemutatása. Látogatók fogadása, tárlatvezetés.
• A városlődi Falumúzeum Baráti Körének összejöveteléhez, foglalkozásaihoz helyiség biztosítása.
• Kisebb emléktárgyak, a falu történetéről szóló tájékoztató füzetek valamint helyi képeslapok árusítása.

3. A tájház nyitva tartása

• Működése szezonális jellegű, minden év április 1-jétől október 31-ig (a hétfői és a vasárnapi napok kivételével) délután 13.00-tól 17.00 óráig tart nyitva, valamint ünnepi rendezvények alkalmával (pl. augusztus 20., Kulturális Örökség Napjai, húsvét).
• Előzetes bejelentkezés alapján a tájház a látogatási időn kívül is megtekinthető (Tel.: 88-240-003).
• A tájház megtekintését tárlatvezető segíti.

4. A tájház elhelyezkedése és kiállításai

A tájház két épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé (ma sorházaknak neveznénk őket), amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Később azonban különböző okok miatt már teljesen idegen emberek is laktak közös udvarban, az egymás mellé épített házakban.

A tájház kiállítási anyagának bővítése folyamatos. Jelenleg az alábbi kiállítások tekinthetők meg, és segíthetik a helyi pedagógiai program egyes pontjainak megvalósítását:

Az épület első lakásrészében egy konyha és két szoba található.

• A konyha ún. füstös konyha, hagyományos kemencével és konyhai eszközökkel.
  
• A nagyobbik szobában a századfordulóra jellemző bútorok láthatók a hagyományos vertikális elrendezésben. A főhelyet a kenyértartóval ellátott asztal és a sarokpad együttese alkotja (a jobb első sarokban). Az utcára nyíló két ablak között áll a sublót, tetején egyszerűbb dísztárgyakkal. A bal hátsó sarkot a nagyméretű cserépkályha foglalja el, amelyet a sütővel és főzőlappal is elláttak. A nagyobb bútorok (ágyak, szekrények, ládák) a hosszanti falak mellett kaptak helyet. A szekrényben korabeli ruhadarabok, ágyneműk, törülközők, kendők, stb. láthatók.
  
• A kisebb szobában -amely annak idején a nagyszülők hálóhelye volt- tekinthető meg a népviseleti kiállítás. Mivel a díszesebb ruhákat lányok, asszonyok viselték, az ő öltözékükből látható több. Itt kaptak helyet egy régi hagyomány, a Christkindl-járás alkalmával használt nagyon díszes ruhák is. A falakat korabeli fotókról készített nagyítások díszítik, amelyek azokat az alkalmakat ábrázolják, amikor a kiállított viseleteket használták az itt élők.
• Valamennyi helyiség agyagpadlós, a mennyezetet hosszában egy tölgyfából faragott mestergerenda tartja.
  

Az épület második lakásrészében a tájház megnyitása óta eltelt időszakban összegyűjtött, a különböző helyi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat mutatunk be a kiállítás keretében.

• Az első helyiségben a férfiasabb tevékenységek eszközei láthatók. Az ügyes kezű férfiak nemcsak mesterségszerűen űzték az asztalos szakmát, hanem sokan értettek a fa különféle megmunkálásához, a hétköznapi élethez szükséges mezőgazdasági szerszámok és egyéb használati tárgyak készítéséhez.

   A kosárfonás is hasznos elfoglaltságaik közé tartozott, mivel a kosár nélkülözhetetlen volt minden háztartásban.

• A legkisebb helyiségben bemutatott tárgyak a régi kamrák hangulatát idézik.
  
• A következő helyiségben a lányok, asszonyok mindennapos tevékenységeihez kapcsolódó használati tárgyakat mutatjuk be.
• A tájház felújított, parkettázott szobájában vitrinekben a régi városlődi kerámiagyárak tárgyi emlékei láthatók.
  
• Az önellátó családi élethez elengedhetetlen volt az alapvető szükségletek kielégítése, ezért a nőknek meg kellett tanulniuk szőni, fonni, varrni, kukoricacsuhéból táskát, papucsot, lábtörlőt készíteni. Az itt bemutatott szövőszék a Felvidékről származik.
  

A lakásokhoz tartozó gazdasági épületek, istállók, pajták és ólak sajnos nem maradtak meg. A gyűjtés következtében nagyszámúnak mondható mezőgazdasági eszköz és gép egy utólag épített fészerben kapott helyet.